4 nő, aki áttörte az üvegplafont

A nemzetközi nőnap alkalmából ezen a héten 4+4 könyvet szeretnék ajánlani olyan bátor és erős nőkről, élettörténetéből inspirációt, útmutatást, erőt és reményt nyerhetünk. A mostani írásomban négy életrajzi művet szeretnék ismertetni, a következő alkalommal pedig négy regényt mutatok be a könyvtáramban található, meghatározó olvasmányaimból.  

Dian Fossey
Gorillas in the Mist / Gorillák a ködben

Ha egy fajt meg akarunk menteni a kipusztulástól, feltétlenül azzal kell kezdenünk, hogy megóvjuk élőhelyét: nemzeti parkot, rezervátumot létesítünk, és szigorúan, következetesen büntetjük a jogtalan behatolókat.

Dian Fossey amerikai etológus nevéhez nem kisebb eredmény kötehető, mint hogy megmentette a hegyi gorillákat a kipusztulástól. 13 éven át élt a kelet-afrikai Virunga-hegység esőerdejében, hogy az ott élő gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 

Kis lépésekben haladt, kezdetben távolról figyelte Beethoven, Bert bácsi, Ikarusz, Digit és más gorillák szokásait, szabályait, életük minden rezdülését. 3000 méter magasságban, meredek, lejtős terepen napi szinten kellett megbirkóznia a trópusi esővel, a térdig érő sárral, a magánnyal és az orvvadászok által jelentett állandó fenyegetéssel.

A fordulat akkor következett be karrierjében, amikor az általa Digit névre elkeresztelt gorilla megérintette a kezét, ezzel jelezve számára, hogy befogadták a családjukba. A gorillák tanulmányozása során szerzett ismereteiről írt dolgozatával PhD fokozatot szerzett a Cambridge-i Egyetemen.

Harcos amazonként küzdött nemcsak a gorillák, hanem az összes állat védelmében. Megviselte, amikor legkedvesebb gorilláját, Digitet lefejezték az orvvadászok. Emlékére és tiszteletére hozta létre a Digit Alapítványt, melynek célja források előteremtése volt az orvvadászok elleni őrjáratok megszervezésére. 

1985. december 26-án holtan találták faházában. Brutális gyilkosság áldozata lett, melynek körülményei rendkívül zavarosak. Halálát feltehetően azok okozhatták, akik turisztikai látványosságot akartak csinálni a gorillákból. Dian Fosseyt Ruandában gorillái között temették el, kedvence, Digit mellé. Sírkövén ez felirat áll: Senki sem szerette jobban a gorillákat.

A Gorillák a ködben merendítő írás, egy mélyen humánus, csodálatra méltóan erős, elszánt nő gondolatait és munkásságát ismerhetjük meg belőle, aki megtalálta az élete igazi értelmét és  maradandó nyomot hagyott a világban. Műve páratlan bepillantást enged egy mára eltűnőfélben lévő világ és egy veszélyeztetett faj mindennapjaiba.

Edith Eva Eger
The Choice / A döntés

A munka valóban szabaddá tett. Azért éltem túl, hogy elvégezhessem a munkámat. Nem azt a munkát, amelyet a nácik szántak nekem... hanem a belső munkát. Hogy megtanuljak túlélni és virágozni, hogy megtanuljak megbocsátani magamnak, és megtanuljak másoknak is segíteni abban, hogy ezt tehessék. És amikor elvégzem ezt a munkát, akkor nem vagyok többé túsza vagy foglya semminek. Akkor szabad vagyok.

A magyar származású Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába. Miután nővérével, Magdával együtt túlélte a borzalmakat, a betegségeket és az éhezést elhatározta, megbocsát egykori fogva tartóinak és mindennap örülni fog az életnek.

Évekkel a szabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult. Ma klinikai pszichológusként dolgozik a kaliforniai La Jollában és a Kaliforniai Egyetem oktatója San Diegóban. Bántalmazott nőknek, függőséggel és gyásszal küzdőknek segít, valamint az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadójaként a poszttraumás stressz legyőzésében segít a katonáknak.

A döntés egyszerre letaglózó memoár és felszabadító útmutató, melynek célja, hogy segítsen kiszabadulnunk a saját elménk börtönéből. Bölcs belátásával és határtalan szeretetével reményt és útmutatást nyújt mindazoknak, akik fel akarják dolgozni a múltban elszenvedett tramukákat, meg akarnak szabadulni fájadlomtól. Saját példáján keresztül arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül mindig lehetőségünk van úgy dönteni, hogy a bánat és veszteség érzése helyett az örömöt és a szabadságot választjuk.

Tara Westover
Educated / A tanult lány

Az egész életemet a másokban rólam élő kép határozta meg. Az ő hangjuk hatásosnak, jelentőségteljesnek, ellentmondást nem tűrőnek tűnt. Fel sem merült bennem, hogy az én hangom ugyanolyan erőteljes lehet.

Tara Westover Idaho hegyei között, egy a társadalomtól szinte teljesen elzárkózott sokgyerekes családban nőtt fel. Nem volt születési anyakönyvi kivonata, nem vitték orvoshoz, nem járatták iskolába, helyette munkával töltötte a gyermekkorát. Nyaranta gyógynövényfőzeteket készített a környék bábájaként és füvesasszonyaként tevékenykedő, elnyomott anyjával, télen pedig paranoid, hitbuzgó apja mellett dolgozott egy roncstelepen.

A hegyen túli világ elérhetetlennek tűnt Tara számára. Testvére, Richard azonban annyi izgalmas dolgot mesélt neki a főiskoláról, hogy eltökélte, ő is iskolába fog járni. Tanulni kezdett és családjának hátat fordítva, önerőből 17 éves korában bekerült a Brigham Young Egyetemre. Kitartásának és hatalmas tudásvágyának köszönhetően később eljutott a Harvardra és Cambridge-i Egyetemre is, ahol doktori diplomát szerzett.

A tanult lány Tara Westover megdöbbentő élettörténetén keresztül arra tanít bennünket, hogy bárhonnan is jöttünk, bármilyen terheket cipeljünk is magunkkal, sosincs késő kezünkbe venni az életünk irányítását, rátalálni a saját hangunkra.

Malala Juszufzai - Christina Lamb
I am Malala / Én vagyok Malala

Egyetlen harc sem vezethet sikerre, ha a nők nem állnak vállvetve a férfiak mellé. Két hatalom létezik a világon: a kardé és a tollé. Ám létezik egy harmadik, mindkettőnél erősebb hatalom: a nőké.

Malala Juszufzai, 17 éves korában 2014-ben nyerte el a Nobel-békedíjat a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelmével. Ezzel ő lett az első pakisztáni és egyben minden idők legfiatalabb Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistája.

A pakisztáni szunnita muszlim családból származó Malala tanításáért sokat tett költő és tanító édesapja és megpróbáltatásai során mindvégig kiállt a lánya mellett. A kivételes képességű kislány mindössze tizenegy éves volt, amikor első ízben felszólalt a tartományukban egyre nagyobb hatalommal rendelkező, a nők jogait erősen korlátozó iszlám fundamentalista tálibok ellen. 

Négy éve küzdött a lányok tanulásáért való jogaiért, amikor nyílt szerepvállalása és a "nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenysége" miatt a tálibok merényletet követtek el ellene. 2012. október 9-én Malala hazafelé tartott, amikor az iskolabuszt megállító merénylők közelről fejbe lőtték őt. Csodával határos felépülését követően Pakisztán egyik eldugott szegletéből az ENSZ New York-i székházáig jutott és az erőszakmentes tiltakozás példaképévé vált világszerte.

Malala Juszufzai életrajzából nem csupán családjának történetét ismerhetjük meg, akiknek életét teljesen felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázatot olvashatunk az állhatatosságról és a rendíthetetlen szülői szeretetről egy olyan kultúrában, ahol kizárólag a fiúkat veszik emberszámba.